Оригинален текст
Tekerek aztán szívok és fújom a füstjét
fotelben lábam egy puffon a tv-met nézem
csodálkozom hogy miért történik meg ismét
ami már megtörtént velem nem is olyan véges
Egyedül vagyok a magány a vendég nálam
hajnal van hallom horkol a város
hiába hívom nem jön a szememre álom
persze minek is jönne én nem vagyok álmos
Semmi nincs amit még nem mondtam el
a kérdésedre csak a csend felel
Se a föld se az ég se a zöld se a kék
se a nap se a hold nélküled nem olyan amilyen volt
se a tűz se a víz se a szag se az íz
se a már se a még nyugalmat nem adnak rég
Itt állok látod mossa a testemet
a hang a fény a füst lassan maga alá temet
itt állok látod és ha erre születtem
hát majd egyedül töltök el minden éjszakát
Semmi nincs amit még nem mondtam el
a kérdésedre csak a csend felel
Se a föld se az ég se a zöld se a kék
se a nap se a hold nélküled nem olyan amilyen volt
se a forma se a szín se az öröm se a kín
se a már se a még nyugalmat nem adnak rég
se a füst se a por se a nők se a bor
se a szív és se az ész se a terv se a kész
se a nappal se az éj nincs semmilyen szenvedély
ami nálad jobban kell és a soha nem múlik el
se a tűz se a víz se a szag se az íz
se a jó se a rossz nyugalmat nincs már ami hoz
se a föld se az ég...