Оригинален текст
Mi vagyunk a rock, mi vagyunk az йlet!
Lбbtцrlх alatt lapul a kulcs,
Rajta бllunk koszos cipхvel.
Otthonrуl hozott tulajdonsбg,
Hogy derekunk nem hajlik kellхkйppen.
Ъj цltцnyцm feszьl rajtam,
Az udvartуl levйl йrkezett:
Meghallgatjбk minden bajom,
De elхbb, elхbb vйgeznek velem.
Nem йrtem felsйg, mitхl oly hideg,
Hogy a frбsz tцr ki mindenkit,
Pedig mindent, mindent lehet.
Mi vagyunk a rock, mi vagyunk az йlet,
Csak kйrhettek bбrmit, csak kйrhettek szйpen.
A karzat mцgцtt a kуrus hangol,
A kцzцnsйg fбradtan legyint,
Mindig йs mindig ъjra kezdi,
Szerintem fбrasztу nekik.
Az ъj mыsor lassan kйszьl,
Hamisnak hallom a rйgi dallamot.
Mindig йs mindig ъjra kezdi,
Szerintem fбrasztу nekik.
Mi vagyunk a rock, mi vagyunk az йlet.