Оригинален текст
У, mбr majdnem alszom, йs ebbхl йbredek,
Az eszmйlйs elsх fokбn talбlkozom veled
Egy rйgi tбrsat lбtok szembejцnni йn,
A nevet egy fejfбrуl olvasom.
Az ablakon бt, ha a csillagokra nйzel,
Х is ott van kцztьk, valahol
Kйrte az idхt, de az meg nem бll.
Hitvбny gyхzelmed ez, ostoba vagy, Halбl!
Ostoba vagy, Halбl!
Milliуkat szуrnak хrьltsйgekre,
Hol vannak az okos doktorok?
S ha egyszer kйsхbb a kislбnya megkйrdez,
Vбlaszkйppen mit is mondhatok?
Hogy milyen volt? Kьlцnb, mint a tцbbi,
Szбzszor is, йs meg ezerszer is,
Йs mennyi jуt tudott volna tenni,
Az Йg is csak az ilyet szereti,
Az ilyet szereti.
Йn nem voltam ott, mikor ъtra keltйl,
Magamnak soha meg nem bocsбtom.
Legyen pйlda minden jу embernek!
Mнg nem talбlkozunk, ezt magamban hordozom.
Emlйkezni egy rйgi jу barбtra,
Ha szomorъ is, emlйkezz velem!
Bбrcsak tudnбm mйg egyszer visszahнvni!
Rйgi tбrsam hiбnyzol. Hiбnyzol nekem.