Оригинален текст
Elõtted nem titok
Hogy nem voltunk angyalok
És úgy
Mintha nem fájna semmi kín
Táncoltunk az öröm romjain
És néha éber reggeleken
Tudtuk
Hogy vár ránk a szerelem
Ilyenek voltunk
Vadak és jók
Bûnösök közt
Is ártatlanok
Ilyenek voltuk
És marad egy jel
Amit itthagyunk
Ha indulni kell
Nem féltünk semmitõl
Bár száz tervünk összedõlt
Mi mégis
Észrevétlenül
Tûrtük, hogy arcunkra ránc kerül
De néha éber alkonyokon
Tudtuk
Hogy vár ránk a nyugalom
Ilyenek voltunk
Vadak és jók
Bûnösök közt
Is ártatlanok
Ilyenek voltuk
És marad egy jel
Amit itthagyunk
Ha indulni kell